Ez a külön választható levél szülőknek szól.
Megkérdezi, szomorú leszel-e, ha jól érzi magát a másik szülőnél. Vagy inkább nem mesél semmit, csak figyeli az arcodat. Lehet, hogy óvni próbál, de egyetlen jelből nem tudhatod biztosan, mi történik benne. Érdemes kíváncsian kérdezni, nem rögtön magyarázatot adni rá. A gyereknek lehet saját kapcsolata mindkét szülőjével. Nem kell ugyanazt éreznie, amit te, és nem kell megvédenie téged az örömétől. Ha biztonságos a helyzet, mondhatod neki, hogy szabad jól éreznie magát, és te a saját nehéz érzéseidhez felnőtt segítséget keresel.
Ez nem jelenti azt, hogy soha nem láthat szomorúnak. Egy őszinte, életkorához illő mondat segíthet érteni a helyzetet. A különbség abban van, hogy utána neki kell-e megnyugtatnia, tanácsot adnia vagy gondoskodnia rólad. A párkapcsolati részletek és sérelmek felnőtt beszélgetésbe tartoznak.
Ha kicsúszott valami, amit utólag túl soknak érzel, visszatérhetsz hozzá. Elmondhatod, hogy nehéz napod volt, de az adott ügy megoldása a felnőttek feladata. A jóvátételhez nem szükséges hosszú magyarázkodás, amely újra őt terheli.
A másik szülő szeretete közben is lehet szükség védelemre a viselkedésétől. Bántalmazásnál nem a két oldal közötti egyensúly megteremtése a cél. A gyermek és a veszélyeztetett szülő biztonságát megfelelő szaksegítséggel kell előtérbe helyezni.
A levélhez kapcsolódó források
A kutatási eredmények nem adnak személyre szóló előrejelzést. A levél saját szerkesztői feldolgozás.